hétfő, október 03, 2005

Elso hideg, elso jelentes

Brrrrr.....
Amikor ma reggel felkeltem, az erkélyen kipillantva azt kellett làtnom, hogy az égen egy nagy nagy szurke paplan terul szét. Ugy dontottem hàt, hogy vadonatuj topànkàmat amit még csak franciafoldon edzodott magyar szemek làttàk (zsonyoruszép, fekete, Tisza) megkimélem az esetleges esozésektol. Ami a cipot illeti làtvàn, hogy milyen itt az idojàràs elgondolkodtam, vajon nem lett volna jobb otlet olyan cipot venni, aminek nem àrt a viz. Ami az idojàràst illeti mikor kiértem az utcàra reggel fél kilenckor azt gondoltam magamban: "...hmm, hideg van, de biztos nem lesz hidegebb napkozben mint reggel..." na ekkor tévedtem nagyot, pont egy zokni minuszban kovàlyogtam a vàrosban délig, amikor is bolcsen magamrahuztam a màsodik réteg zoknit ami màr kielegito melegséggel ajàndekozta meg didergo nagylàbujjaim.
Ma majdnem elkuldtek az egyetemrol, mondvàn màr nincs lehetosàgem beiratkozni de hàla kedves baràtomnak Pannànak, a helyzet meg lett mentve és nem kellett elfelejtenem az egyetemi babérokra torés lehetoséget, eddig. Igaz ma nem ez volt az elso alkalom amikor megprobàltak elijeszteni, egy foszer aki egy kulfoldi diàkokkal foglalkozo pult mogott ult egészen meggyozoen hajtogatta, hogy Magyarorszàg nem az europai unio tagja, szerencsére egy "de igen"-nel sikerult meggyoznom, hogy azert mégis. Napkozben tettem egy konnyed kis sétàt is a vàrosban, de a méreteinel fogva nem tudtam elég sokàig sétàlni anélkul, hogy vissza ne értem volna a kiindulasi pontomra. Persze most tuloztam, de tenyleg mindenhova hamarabb ér oda itt az ember mint szamitana rà. Jelenleg egyébként a strassbourgi gazdasagi sulira belogva jutottam internetkozelbe, ezzel teljesen létidegenné téve magamat, egészen addig amig a hàtam mogott meg nem hallottam, hogy magyarul beszélnek ketten, mokàs modon az egyikukkel egyutt utaztam a buszon ami idehozott. Apropo magyarok, vasàrnap àtmeneti lakohelyemmel szemben egy parkban Vilàgszureti napot tartottak, a vilagot osszesen hét orszàg képviselte, mondanom se kell egytol egyig vilaghatalmak, mint pl.:Romània, Ausztràlia, Iràn (ok természetesen nem hoztak magukkal bort), Olaszorszàg, Portugàlia, Franciaorszàg és végul de nem utolso sorban Magyarorszàg(Abasàr). A magyarok toluk szokatlan modon minden kostolot ingyen adtak, hoztak magukkal népdalkorust, tangoharmonikàs bàcsit - akit be lehetett àllitani musorszunetben notazni - és egyébként is ok voltak a legtobben. A tangoharmonikas bacsinak hala életemben eloszor autentikus elodadàsban hallhattam az àltalam mélyen megvetett csuhajjàzos mufaj egyik fo remekét az "Elment a Lidi néni a vàsàrba" kezdetut. Mindezekkel egyutt meglehetosen szurreàlis élmény volt egy parkba mélyen besétàlva magyar népdalokat, tollaskalapos, bortol vorosképu bacsik àltal tajszolàssal osszetort anyanyelvemet hallani.
A elso jelentésem eddig tartott tessék nyugodtan kommentelni, irni nekem levelet, kérdéseket feltenni!